Egy kedves barátom ajánlására látogattam el 2009. januárjában Szabó Zoltán pincéjébe, amely Pécs városa mellett, Hosszúhetényben található. Annyi információt kaptam „útravalóként”, hogy Zoltán tiszta, kézműves, nem mellesleg nagyon jó borokat készít. Gondoltam ennek utána kell járni…
 
Így is tettem, s most nagy örömmel jelentem: az ajánlás minden egyes szava igaznak bizonyult! (Köszönöm Bálint! ,) Zoltán a réges-régi, hagyományos utat követi a borkészítésben. Egyik kedvenc fajtája a kadarka, de mellette a régi magyar szőlőkkel is szívesen kísérletezik. Járdovány (pécsi tökös), hólyagos furmint, gohér, alanttermő, csókaszőlő, no és persze a cirfandli is feltűnik repertoárjában. Tudja, hogy a bort még kint a szőlőben kell "bekoncentrálni" hozámkorlátozás segítségével, s ha sikerült tökéletesen érett szőlőt szüretelni, akkor már csak arra kell ügyelni, hogy tiszta körülmények között, külső beavatkozásoktól mentesen, háborítatlanul születhessen meg a nemes nedű. Borai érzéketlenek a mindenkori divatirányzatokra, önálló egyéniségek, a termőtájról és az évjáratról mesélnek mindenek felett...
 
 
Interjú Szabó Zoltánnal a "Hazai borvilág kortársművészei" sorozatunkban:
 
Hogyan lettél borász? Esetleg családi hagyományok terelték ebbe az irányba életedet?

-A gimnázium óta élek-halok a borokért, azóta bejártam a 22 magyar borvidéket és legalább ennyi külföldit. Minden egyes pincében készségesen válaszoltak a felmerülő szakmai kérdéseimre. Szép lassan érlelődött bennem a saját szőlő és pince gondolata, majd kikristályosodott az is, hogy semmilyen más hivatás nem okozna számomra ennyi örömöt.
Jártam Budapesten a Kertészeti Egyetem szőlőtermesztési szakára, eltöltöttem egy évadot a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben is. Egyszer lehetőség nyílt egy nagyobb szőlő megvásárlására és azután szükségszerűleg követte ezt a feldolgozó, pince és a többi szőlő.
 
Általában kevés szó esik a területen zajló munkálatokról. Nálad mit jelent a növényvédelem, mit "szabad" és mit nem?

-A nagyobb területeimen amolyan szövetkezetszerű formában közösen műveltetjük a tagtársakkal a szőlőt, van egy traktoros, aki a talajmunkákat és a permetezést végzi, illetve egy növényvédős szakember, a többségi akarat dönt a műveletekről. Beszédesebb, ha a hosszúhetényi szőlőben elvégzett munkákról szólok, itt mindent saját elgondolás szerint végzek. Legközelebb az integrált növényvédelem tanait érzem magamhoz. A cél: egészséges szőlőt szüretelni a lehető legkevesebb kijuttatott szerrel. Csökkenthető ez az érték intenzív zöldmunkával: hajtásválogatás, szellős lombfal, gyakori hónaljazások. Szövetségesem a természet is, igen széljárta terület ez. Rovarírtót, gyomírtót nem használok, felszívódó szereket erős fertőzési veszély esetén igen, a kontakt szerek közül rézzel is igyekszem csínján bánni, nehézfém lévén felhalmozódik a talajban. Minden második sorközt kapálok csak, a többiben és a tőkealjaknál fűkaszálást végzek.
 
Ugyanez a borkészítésben: mit szabad és mit nem ha a kézművesség tengelyén mozgunk?

-Itt is az ésszerűségre törekszem, az optimális körülményeket igyekszem megteremteni a must és a bor számára. Minden egyes tételt külön elbánásban kell részesíteni feldolgozásának, erjesztésének, érlelésének megfelően. A cél minél többet megőrizni a szőlő aromáiból, a termőhely, az évjárat és a fajta milyenségől. A kén használata minden egyes bornál elengedhetetlen, némelyik tartályos tételnél használok fajélesztőt, természetes élesztőtápanyagot, mást nem. Szűrés, derítés az esetek legjavában elengedhetetlen feltétele a stabil palackos bor készítéséhez, sajnos ez sokat kivesz a borból, így törekedni kell a legkíméletesebb beavatkozásra.
 
A termőhely a bor születésének bölcsője. Mit kell tudni dűlőidről, mitől különlegesek?

-Három helyen, a Pécs határában elterülő Ördögárok- és Múrom-, illetve a hosszúhetényi Kecskésgödrében találhatóak a termőterületeim. Előbbi kettő egymással szomszédos, hasonló talajösszetétellel bír: meszes alapkőzeten barna erdőtalajon díszlik a szőlő, az egyik déli lejtése mellett kissé Keletre, a másik kissé Nyugatnak néz. Kivételes mikroklímával bír, hosszú ideje elkerüli a jégkár, alig néhány kilométernyire szinte minden irányban volt nemrég komoly károkat okozó jégverés. A hosszúhetényi szőlő kivételesen változatos kőzet- és talajösszetételt mutat, a rajta készült bornak jellemző karaktere van. Minden szőlőm 250 méter tengerszint feletti magasságban található.
 
Kedvenc szőlőfajtá(i)d?

-Nem vagyok különösebben fajtafetisiszta, sőt egyre inkább úgy gondolom, hogy összetettebb a házasított vagy a több fajtából készült szőlő bora, de persze vannak kedvenceim. Fehérben a rajnai rizlinget és az olaszrizlinget nagyon szeretem, mindig képesek meglepni, végtelen a rétegzettségük. Kékszőlők közül tán kadarkát, a kékfrankost és a merlot-t emelném ki.
 
Mik a terveid a jövőt illetően?

-Régóta szemezek egy csodálatos területtel. Meglátásom szerint a borvidék, de tán még a borrégió egyik legkiválóbbja. Ha a számításaim bejönnek, szívesen átköltöznék oda mindenestül, ott sokkal inkább olyan bort tudnék készíteni, amilyet fejben megálmodok.