Karner Gábor a mátrai borvidéken, Szűcsi községben alkot; tagja a környékbeli fiatal kézműves borászokat tömörítő Tőkéstársak egyesülésnek, 1999 óta készít bort. A kezdeti évek megtanították arra, hogy jobb minőségű bort csak saját alapanyagból, leginkább saját telepítésű, művelésű szőlő felhasználásával lehet készíteni...

A Mátra viszonylagos közelsége, fekvése, talaja és vulkanikus eredete miatt, ígéretes lehetőségnek tűnt számára. Reményei beigazolódtak: remek dűlőkre lelt! 2004 tavaszán telepítette első hektár kékfrankosát a Vitézföldön, mely Szűcsiben található. Célja, a mátrai dűlők titkainak és kincseinek feltárása borai segítségével.

Interjú Karner Gáborral "A hazai világ kortárs művészei" sorozatunkból:

- Hogyan lettél borász, mi volt a motiváció?

A veresegyházi kertünkben termett, homoki szőlőcskénkből a szomszéd bácsi segítségével elkészült első borocska világrajövetele és jelenléte az életünkben terelgetett efelé a hivatás felé. Apró kis lépésekkel haladva előre, először a kerti szőlőt cseréltem mátrai felvásárolt szőlőre, majd kisebb területek megvétele és telepítése után, saját alapanyagból dolgozva érzem tervem megvalósulását közeledni.

A dűlőim kvalitásához méltó, harmonikus terroir borok készítése motivál.

- Sokan szőlőfajta szerint választanak bort: szerinted mi a fontosabb, a fajta, vagy a termőhely? Vagy a kettő egymásra találása?

Szerintem komoly vagy különleges termőhely hiányában nincs túl sok értelme nekifeszülni a munkának, persze attól függ, hogy mi a cél. Vagyis én mindenképpen a termőhelyet teszem az első helyre, de a fajta is lényeges, mivel az a kérdés, hogy melyik fajtával tudom a legjobban megszólaltatni a terroir-t. Vagy másképpen: a fajta a külcsín, a termőhely a belbecs. Ha a kettő harmóniában van, arra lehet mondani, hogy megtalálta a termőhely a maga fajtáját.

- A "kézműves borászok" azt vallják, hogy a bor a szőlőültetvényen születik: mi a véleményed erről?

Igen, a bor az ültetvényen születik. A pincében oda kell rá figyelni, ha szükséges, segíteni neki, de alapvetően békén kell hagyni.

- Legendák keringnek arról, hogy milyen drasztikusan korlátozod a termést ültetvényeiden: mi ennek a lényege, milyen hatása van a bor minőségére, stílusára?

Szerintem, ha valaki igazán komoly terroir borokban gondolkodik, akkor a hozamkorlátozás a belépő. Nálam ez a Vitézföldön fél kiló/ tőke, ami egy átlag, mivel van benne 80 dkg-os és 20dkg-os terhelésű tőke is, a vitalitásától függően. Lehet, hogy ez valakinek drasztikus, de én így érzem jónak a termőegyensúlyt. ( 8000 tőke/ hektár, alacsony kordon ) Többféleképpen lehet a növényt befolyásolni, hogy mennyit teremjen ( tőkeforma, metszési mód, trágyázás, talajmunka, kaszálás kérdése ). Én inkább ezekkel intézem el terhelést, nem a durva zöldszürettel.

- Használsz bármiféle adalékanyagot boraid világra segítéséhez, vagy teljesen a természetre bízod a dolgok elrendezését?

Dűlőszelektált boraimnál kizárólag ként alkalmazok, esetleg bentonitot. A bor így is elkészül, sőt így lesz igazán egyedi és természetes.

- Egyáltalán: szerinted mi teszi a kézműves bort?

A kézműves bor, az egy személyes dolog. Esetemben ez úgy néz ki, hogy a metszéstől a címkézésig mindent magam végzek, időnkénti családi vagy baráti segítséggel. Egyrészt gondolkodásmód, másrészt életforma, mely szoros kapcsolatban áll a természettel és az évszakok váltakozásával. Talán ezért is mondhatjuk, hogy az igazi kézműves borok természetes borok.

- Kedvenc szőlőfajtá(i)d?

Kedvenc fajtáim a hungarikumok: kékfrankos, kadarka, furmint, hárslevelű, rizling, ezerjó.

- Milyen terveid vanak a jövőt illetően?

Szeretném, hogy nagyon jó borok kerüljenek ki a pincémből, és az ültetvényeimen minden rendben legyen. Vannak parlag területeim és telepítési terveim, de ezeket egyelőre Veresegyházról ingázva nem tudom megvalósítani. Majd ha egyszer helybeli szőlész-borász leszek...